Prológus

Csak egy perc .


( egy elhagyatott , száműzött élete .)



A tudat hogy bánthatsz másokat , hogy nem közéjük tartozol többé, felemészt , és örökké kínozni fog.




Az a bizonyos éjszaka előtt még egy átlagos tini voltam . Nagyon népszerű , ruháim gyönyörűek és megfizethetetlenek voltak . Menő barátok , és a gimi leghelyesebb sráca is meg volt. Azonban azon az éjszakán minden megváltozott . Barátnőméktől jöttem haza mert , Szüleim csúnyán összevesztek és nem bírtam otthon lenni . Emlékszem hátulról egy férfi követett . Elkezdtem gyorsítani , ő is vette a tempót . Beszaladtam az erdőbe , mert az otthonom távol volt és van egy rövidebb út ha átvágok az erdőn . Szaladtam egy olyan tíz percig , utána már hátulról nem hallottam a követőm cipő zaját . Nem lassítottam mi hamarabb otthon akartam lenni . Elbotlottam az egyik kiálló faágban a nagy sietségben . Valaki hátulról megfogta a hajam és felhúzott -Kiabáltam a fájdalomtól- a hajamat félre söpörte a nyakamból és mielőtt megtörtént volna amitől féltem egész életemben három szót suttogott a fülembe .
-Csak egy perc .



ui: kérek komikat:) Remélem jó lett de kritikáljáátok!!:D az első feji nem sokára kész emberek:D